Honduras

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Hondurasi Köztársaság
República de Honduras
Honduras zászlaja
Honduras zászlaja
Honduras címere
Honduras címere
Nemzeti mottó: Libre, Soberana e Independiente
„Szabad, Önálló és Független”
Nemzeti himnusz: Tu bandera es un lampo de cielo
LocationHonduras.svg

Fővárosa Tegucigalpa
é. sz. 14° 06′, ny. h. 87° 13′
Államforma Elnöki köztársaság
Vezetők
Elnök Juan Orlando Hernández
Alelnök Ricardo Álvarez
Hivatalos nyelv spanyol
Beszélt nyelvek spanyol, garifuna, indián nyelvek, angol
Függetlenség Spanyolországtól
Dátum 1821. szeptember 15.

Tagság A BCIE, az ENSZ, a Latin Unió és az OAS
Népesség
Népszámlálás szerint 8 097 688 fő (2013)[1]
Rangsorban94
Becsült8 555 072 fő (2013. július)
Rangsorban94
Népsűrűség65 fő/km²
GDP2013-as becslés
Összes8981 millió dollár (113)
PPP: 21 552 millió dollár
Egy főre jutó1213 dollár (122)
PPP: 3131 dollár
HDI (2007) 0,732 (112) – közepes
Földrajzi adatok
Terület112 492 km²
Rangsorban 102
Vízelhanyagolható%
IdőzónaCST (UTC-6)
Egyéb adatok
Pénznem Hondurasi lempira (HNL)
Nemzetközi gépkocsijel HN
Hívószám 504
Segélyhívó telefonszám
  • 198
  • 199
Internet TLD.hn
Villamos hálózat 110 volt
Elektromos csatlakozó
  • Type A
  • Type B
Közlekedés iránya jobb
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Hondurasi Köztársaság témájú médiaállományokat.

Honduras (jelentése spanyolul „Mélységek”; teljes spanyol nevén República de Honduras, IPA: reˈpuβlika ðe onˈduɾas) Magyarországnál nem sokkal nagyobb ország Közép-Amerikában.

A volt spanyol gyarmat 1838-ban nyerte el teljes függetlenségét. Spanyol eredetű neve a – hajók kikötését, a horgonyvetést nehezítő – nagy tengermélységekre utal. Nyugatról Guatemala, délnyugatról Salvador, délkeletről Nicaragua határolja, északi partjait a Karib-tenger, déli partjait a Csendes-óceán mossa. Területének jelentős részét a Kordillerák vulkanikus láncai uralják, amelyekhez az ország északi részén – a Karib-tengerre néző, széles, mocsaras, trópusi esőerdő fedte – síkság kapcsolódik.

Történelme

Copán romjai a maja civilizáció idejéből

Honduras területe az európaiak megjelenése előtt a Maja Birodalom része volt (770 - 1000 között).

1000-1200 között a nagy-nakaja (indián) kultúra befolyása alatt állt.

Partjait először Kolumbusz pillantotta meg 1502 augusztusában, de meghódítására csak Mexikó elfoglalása után, 1524-ben került sor.

Függetlenségét 1821-ben vívta ki, de a térség többi államához hasonlóan belépett a Közép-amerikai Egyesült Tartományok nevű államszövetségbe, amelynek felbomlása után, 1838-ban lett önálló. A Hondurasi Köztársaságot 1838-ban kiáltották ki. Alig több mint másfél évszázados történelme során 140 véres, illetve vértelen puccsot élt át az ország, az alkotmányát tizenötször fogalmazták újra.

Földrajz

A közép-amerikai földhídon fekvő ország a Karib-tengerrel 600 km-es, a Csendes-óceánnal 100 km-es partszakasszal érintkezik. Főbb szigetei (a Karib-tengerben): Utila, Roatan, Guanaja.

Honduras (Honduras)
Honduras domborzati térképe

Domborzata

Az ország 9/10-ét a Közép-amerikai Kordillerák hegységei borítják, amelyeket szűk völgyek és fennsíkok tagolnak. A Kordillerák két fő vonulata K-Ny irányban: északon az Esperanza-hegység, délebbre a Sierra Madre.[2] A legmagasabb hegyek az ország nyugati részén emelkednek. A karibi és csendes-óceáni partokon mocsaras síkságok húzódnak. Legmagasabb pontja a Lempira megyében emelkedő, a 2800 méteres magasságot is meghaladó Cerro Las Minas (más néven Pico Celaque), amelynek magasságáról különböző forrásokban különböző adatok olvashatók.[3][4][5]

Vízrajza

Fontosabb folyói a Karib-tengerbe ömlenek. Jelentősebb folyói: Aguán, Sico, Patuca, Guayape, Choluteca[2]

  • Río Patuca, az ország leghosszabb folyója
  • Río Ulúa, gazdaságilag a legfontosabb folyója
  • Río Choluteca, ez a főváros folyója
  • Río Negro, határfolyó a nicaraguai határon
  • Río Coco, egy másik határfolyó a nicaraguai határon
  • Río Goascorán, határfolyó a salvadori határon

Éghajlata

Az országban trópusi éghajlat uralkodik. Az évi középhőmérséklet 25 °C. Az évi csapadék mennyisége 1000 és 2000 mm között mozog. Az északi part jóval nedvesebb, mint az ország többi része. La Ceiba (északi part) évi átlagos csapadékmennyisége 3200 mm, Cholutecáé (déli part) 1700 mm.[6] A főváros régiójában és a déli parton a száraz évszak novembertől áprilisig tart; az északi parton nincs kifejezett száraz évszak, csak április-május környékén kevesebb csapadék hull.[7] A hegyvidékek némileg hűvösebbek, mint az alacsony területek.

Időnként hurrikán okoz súlyos károkat az országban (például 1998 márciusában).

Élővilág, természetvédelem

Hondurasnak változatos növény és állatvilága van. Több mint 6000 szövetes növény található, ebből 630 orchidea, ezen kívül 250 kétéltű és hüllőfaj, több mint 700 madárfaj, és 110 emlősfaj, melynek fele denevér.

Nemzeti parkjai

Hondurasban a nemzeti parkok és természetvédelmi területek megtalálhatók minden tájon. Összesített területük 25 000 km². Az alábbi felsorolásban csak a legkönnyebben látogathatók szerepelnek:[8]

  • Barbareta Tengeri Nemzeti Park (Islas de la Bahía megye) - papagájhalak és más különös, ritka élőlények.
  • Capiro-Calentura Nemzeti Park - nagy darab esőerdő az északi parton, a spanyol gyarmatosítás korai korszakából származó emlékekkel.
  • Celaque Nemzeti Park - magas hegycsúcsokon köderdők és hideg vizű források.
  • Cerro Azul - nehezen megközelíthető helyen hévízű források, különleges barlangok.
  • Cusuco Nemzeti Park - kvézál (quetzal) madár.
  • La Muralla - ez is a kvézál madárról nevezetes.
  • La Tigra - Honduras első nemzeti parkja (1980), de már az ötvenes évek elejétől természetvédelmi terület volt.

Ez korántsem teljes felsorolás. Van még ezen kívül is sok nemzeti park, bioszféra rezervátum, állatrezervátum, és az egész Moszkitó-part (Moskitia) nevű táj védelem alatt áll.

Természeti világörökségei

Az UNESCO természeti világörökségnek nyilvánította a Río Plátano Bioszféra-rezervátumot.

Államszervezet és közigazgatás

Alkotmány, államforma

  • Államforma: elnöki köztársaság.

Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás

Közigazgatási beosztás

Az ország 18 megyére (spanyolul departamento) oszlik, melyek a következők:

HondurasDivisions.png
  1. Atlántida
  2. Choluteca
  3. Colón
  4. Comayagua
  5. Copán
  6. Cortés
  7. El Paraíso
  8. Francisco Morazán
  9. Gracias a Dios
  10. Intibucá
  11. Islas de la Bahía
  12. La Paz
  13. Lempira
  14. Ocotepeque
  15. Olancho
  16. Santa Bárbara
  17. Valle
  18. Yoro

Politikai pártok

Elnökök

Védelmi rendszer

Népesség

A főváros, Tegucigalpa
Ojojona temploma

Általános adatok

Az ország népessége 8 555 072 fő, melynek 54%-a városokban él. A népességnövekedés 2,32%-os, az írástudatlanság 23,8%-os. A lakosság 90%-a mesztic, 7%-a indián (maja, lenka, pipil, paja, miszkito stb.), 2%-a fekete, 1%-a pedig fehér.

Legnépesebb városok

Nyelvi összetétel, vallási összetétel

Az országban a hivatalos nyelv a spanyol, de beszélik még az angolt és több indián nyelvet is. A lakosság 97%-a római katolikus, 3%-a pedig protestáns vallású.

Szociális rendszer

Gazdasága

Banképület, Tegucigalpa, HSBC Bank
A banán az ország egyik legfontosabb exportcikke

Általános adatok

Gazdasága: agrárország.

Gazdasági ágazatok

Mezőgazdaság

A lakosság saját szükségletére kukoricát, rizst és babot termeszt. A jórészt külföldiek tulajdonában lévő ültetvényekről banán, kávé, cukornád, dohány és gyapot kerül a világpiacra. Jelentős az USA-ba irányuló garnélarák- és homárexport.[9]

Ipar

Gazdag ásványkincskészleteit (nikkel, arany, jód, ólom, réz és vasérc) külföldi, főleg amerikai társaságok tartják ellenőrzés alatt.

Kereskedelem

Az országra jellemző egyéb ágazatok

Közlekedés

Egy főút képe, Tegucigalpa

Az ország közlekedési hálózata – hasonlóan a többi térségbeli országhoz – még eléggé kiépítetlen. A vasúthálózat hossza 699 km, a közúthálózaté 13 603 km. Ezenkívül még 12 repülőtér és 6 kikötő van az országban.

Kultúra

Hagyományos stílusú épület, Choluteca

Oktatási rendszer

Kulturális világörökség

Keresztény körmenet a nagyhét alatt

Művészetek

  • Építészet
  • Képzőművészetek
  • Irodalom
  • Filmművészet
  • Zene

Hagyomány és néprajz

Gasztronómia

Az egyik legismertebb hondurasi étel a baleada nevű tortilla.[10]

Turizmus

Roatán szigetének (Karib-tenger) tengerpartja

Javasolt oltások a Hondurasba utazóknak:

Malária ellen gyógyszer van. (Nagy a kockázata a fertőzésnek).

Javasolt oltás bizonyos területekre utazóknak:

Kötelező oltás, ha fertőzött országból érkezik/országon át utazik valaki:

Sport

Carías nemzeti stadion

Hondurasban igen népszerű a labdarúgás. A hondurasi labdarúgó-válogatott eddig háromszor jutott ki labdarúgó-világbajnokságra, ám csoportjából egyszer sem jutott tovább.[11]

Az ország legjelentősebb rangadója a két legnagyobb szurkolótáborral rendelkező csapat, az Olimpia és a Motagua összecsapása. Mindkettő együttes otthona a főváros, Tegucigalpa.[12]

Magyarországon az egyik legismertebb hondurasi sportoló Luis Ramos, aki a Debreceni Lokiban is játszott, mely bejutott a 2009–2010-es BL-be. Ramos azt nyilatkozta, hogy hosszú ideje nem volt ilyen eredményes országának egy játékosa sem, és országáért focizik.

Világviszonylatban is kiemelkedő játékos Wilson Palacios, aki jelenleg az angol Stoke City FC játékosa, középpályás poszton, de korábban játszott a Tottenhamben is.

Ünnepnapok

  • Újév (január 1.)
  • Az amerikai ország napja (április 14.)
  • a munka ünnepe (május 1.)
  • a függetlenség napja (szeptember 15.)
  • Morazán születésnapja (október 3.)
  • Kolumbusz napja (október 12.),
  • a hadsereg napja (október 21.)
  • Karácsony (december 25-26.)

Jegyzetek

  1. Világbank-adatbázis
  2. a b http://honduras.terkepek.net/
  3. Parque Nacional Celaque (spanyol nyelven). Hondurastips. (Hozzáférés: 2014. július 26.)
  4. Celaque ofrece la montaña mas alta de Honduras (spanyol nyelven). La Tribuna, 2007. május 6. (Hozzáférés: 2014. július 26.)[halott link]
  5. Cerro Las Minas, Honduras. Peakbagger. (Hozzáférés: 2014. július 26.)
  6. NOAA
  7. NOAA National Oceanic and Atmospheric Administration
  8. Archivált másolat. [2009. február 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. május 11.)
  9. Faragó Imre. Nagy képes földrajzi világatlasz, 4. kiadás (magyar nyelven), Tóth Könyvkereskedés és Kiadó Kft., Debrecen (2008). ISBN 9789635966776 
  10. Baleada, sabor hondureño en el paladar del mundo (spanyol nyelven). La Prensa. (Hozzáférés: 2016. június 23.)
  11. Honduras válogatottjának adatlapja a FIFA honlapján (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2014. július 26.)
  12. Lo que no sabías del clásico Olimpia-Motagua (spanyol nyelven). El Heraldo, 2012. október 18. (Hozzáférés: 2014. július 26.)

Források

További információk

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Honduras témájú médiaállományokat.